Kutatás

A takarmányozás területén jelenleg egy kutatási témánk van, amely a hőstresszhez köthető. A hőstressz elleni védekezés tartástechnológiai oldalról már szinte minden korcsoport esetében megoldott és rendkívül széles körben kutatott tématerület.

Kutatásunk különböző gyógynövények és természetes antioxidánsok etetésének hatását vizsgálja nagy tejtermelésű tehenek termelésére, takarmányértékesítésére és a tej összetételére hőstressz-időszakban.

A klímaváltozás következtében egyre gyakoribbá válik a hőstressz, s így az állatok jóllétét és termelést meghatározó meteorológiai paraméterek vizsgálata az ezredforduló óta már a közép-európai országokban is felértékelődött. A haszonállatok, és különösen a zárt tartású állományok a leginkább kitettek a tartástechnológia hiányosságaiból vagy a nem megfelelő technológiából adódó környezeti stressznek. 

Kutatásaink a tartástechnológia minden részletét figyelembe véve arra a kérdésre keresik a választ, hogy miként lehetne a jelenleg alkalmazott tartástechnológiákat az állatok igényeinek leginkább megfelelően módosítani, azokat fejleszteni:

• Istállók mikroklimatikus paramétereinek komplex vizsgálata.

• Istállók technológiai színvonalának és az istállóban lévő mikroklimatikus tényezők állatok termelésére gyakorolt hatásának vizsgálata.

• Különböző almozási módszerek hatásának vizsgálata a tejelő szarvasmarhák komfortérzetét leíró mutatókra.

• Felső kritikus hőmérsékleti határértékek vizsgálata egyedileg és csoportban tartott borjakban.

• A tartástechnológia és hőstressz komplex hatásainak elemzése szarvasmarhákban, sertésekben, juhokban, kecskékben és baromfi fajokban nem invazív élettani és viselkedési mutatókkal.

Ezen a területen olyan kutatási témákat művelünk, amelyekben elődünk, az MTA-SZIE Nagyállatklinikai Kutatócsoport működése alatt csapatunk klinikai állatorvos tagjai lettek úttörők és nem csak hazánkban, hanem nemzetközi szinten is elismert tudományos eredményeket publikáltak.

Mivel az embrionális mortalitás jelensége a szarvasmarha-tenyésztés gyakorlati szaporodásbiológiai menedzsmentjét az egyik leginkább befolyásoló tényező, kiterjedt vizsgálatokat folytatunk ezen a területen.

Az összes veszteség mintegy 50%-a a vemhesség első hónapjában jelentkezik, napjáig jelentkezik, ezért a korai embrionális és magzati veszteségek vizsgálata és az erre irányuló kutatások – különösen nagy létszámú állománnyal, intenzíven termelő tehenészetekben – egyre nagyobb hangsúlyt kapnak.

Csapatunk több ezer vemhességvizsgálaton túl magabiztosan képes kutatni azokat a tényezőket, amelyek az embrionális és magzati elhalás hátterében állnak, és azokat a lehetőségeket, amelyekkel ezek a veszteségek megelőzhetők. Ugyan legtöbb témánk vemhességdiagnosztikával foglalkozik, akadnak olyanok is, amelyek a metaboloikus problémák korai felismerését, illetve újszülött állatok vizsgálatát célozzák.

Szarvasmarhákon kívül főként lovak és juhok tartoznak a vizsgálatok alanyai közé. Jelenlegi kutatási témáink:

• Ultrahangos vemhességvizsgálati protokollok tesztelése lovakban, szarvasmarhákban és kiskérődzőkben.

• Az embrionális és magzati mortalitás ultrahangos vizsgálata tejelő szarvasmarhákban.

• Magzati és anyai szívfrekvencia-változékonyság ellenőrzése.

• A vemhesség okozta hematológiai és biokémiai vérparaméterek változásainak vizsgálata.

• Az alpha-foetoprotein szerepének vizsgálata a vemhességi rendellenességek diagnosztikájában.

• A meddőség diagnosztikai módszereinek vizsgálata nagyállatokban.

• Újszülött borjak emésztőrendszerének fejlődésének és adaptációjának vizsgálata hőstressz-időszakban.

• A méhnyak vizsgálata ultrahang-készülékkel a vemhesség utolsó trimeszterében a nehézellés előrejelzésére.

• Az ellés körüli anyagcserezavarok előfordulásának vizsgálata.

• Szarvasmarhák májbetegségeinek vizsgálata.

A világ digitalizációjával párhuzamosan a mezőgazdaságban is elterjedtek a digitális adatok gyűjtésén és elemzésén alapuló ún. operatív rendszerek. Ezek a rendszerek az állatok környezetében és magukon az állatokon mért paraméterek alapján adnak tájékoztatást a gazdáknak (pl. riasztás betegség esetén, beavatkozások szükségessége, termékenyítés stb.). Ezek a rendszerek számos, kutatáshoz is használható adatot állítanak elő, amelyeket alapkutatási munkánk során hasznosíthatunk. Lehetőség van az ezekben a rendszerekben rejlő további lehetőségek tanulmányozására, és a különböző rendszerek összehasonlítására terepi körülmények között állatjólléti, termelési és megtérülési szempontból. Eddigi kutatási pályánk során számos, a precíziós állattartásban használatos eszközt, rendszert ismertünk meg, többet használtunk is saját vizsgálataink során. Véleményünk szerint még sok kiaknázatlan lehetőség van ezen a téren, így igen ígéretes területnek tartjuk kutatási szempontból. Vonatkozó témáink:

• Precíziós állattartási technológiák alkalmazási lehetőségeinek vizsgálata iparszerű és természetközeli tartási rendszerekben. 

• Az ellés és az ivarzás előrejelezhetősége/detektálhatósága tejelő és húshasznú szarvasmarhákban az állással és fekvéssel töltött idő valamint a mozgási aktivitás elemzésével.

• A kondíciópontozás és a sántaság pontozása videokép-elemző rendszerekkel.

• Adatalapú döntéstámogató rendszerek hatékonyságának elemzése a szarvasmarha- és sertéstartásban.

A stressz az élet sója, ellentéte pedig a halál. Selye János megállapításával aligha vitatkozhatunk, a stressz felkészíti a szervezetet a veszélyhelyzetekre, a menekülésre, a védekezésre, azaz, állatokban a stressz jellemzően "eustressz", azaz hasznos, a túlélést elősegítő élettani funkció. Azonban a hosszú ideig fennálló vagy gyakran fellépő stressz, amennyiben meghaladja az egyed alkalmazkodóképességét kifejezetten káros, a jóllétet és termelést rontó hatású.

Haszonállatokban stresszt a különböző betegségek, a technológia egyes elemei, az ember-állat kölcsönhatások és egyes környezeti körülmények (pl. tartósan fennálló hőség) okozhatnak.

Az ezredforduló óta egyre többen kutatják az állatok mesterséges környezetre és emberi bánásmódra adott válaszreakcióit, legyenek azok viselkedési, klinikai vagy termelési reakciók. A technika fejlődésével párhuzamosan, az állattartásban is számos olyan technológia jelent meg, amelyekhez az állatoknak alkalmazkodniuk kell, úgy, hogy termelésük ne csökkenjen drasztikusan a hozzászokás időszakában. Csapatunk 10 éves gyakorlattal rendelkezik annak kutatásában, hogy az állattartást kiszolgáló technológiák miként igazodnak az állatok igényeihez, és hogyan vizsgálhatjuk az állatok jóllétét ebben a mesterséges környezetben.

Az állatjólléti vizsgálatainkat a viselkedési, élettani és termelési jellemzők változásai alapján számos módszerrel meg tudjuk határozni (pl. szívritmus-változékonyság, nyálkortizol-koncentrációk meghatározása, fájdalomra utaló viselkedés elemzése, hagyományos, vérvételeken alapuló módszerek), ezekhez a szükséges eszközök és laborháttér is rendelkezésünkre áll. Számos új tudományos eredménnyel bővítettük a szakirodalmat az alábbi témákban:

• Nem invazív módszerek alkalmasságának vizsgálata a jóllét és a stressz vizsgálatára.

• A hőstresszhez való viselkedési, vegetatív-idegrendszeri és hormonális alkalmazkodás vizsgálata lovakban, szarvasmarhákban, sertésekben és kiskérődzőkben.

• Tejelő tehenek akut hőstresszre adott stresszválaszainak és egyes kérődzéssel, bendőműködéssel és pihenéssel összefüggő mutatóinak vizsgálata.

• A hagyományos és automatizált fejési rendszerek termelési és állatjólléti vonatkozásainak vizsgálata tejelő tehenekben.

• Haszon- és társállatok új technológiához való adaptációjának vizsgálata.

• A sántasággal összefüggő krónikus stressz vizsgálata szarvasmarhákban.

• Az elléssel járó fájdalom csökkentési lehetőségeinek vizsgálata szarvasmarhákban és kiskérődzőkben.

• Újszülött borjak életképességének, vegetatív idegrendszeri állapotának, sav-bázis egyensúlyának, hormonális alkalmazkodóképességének és viselkedésének vizsgálata.

A haszonállatok viselkedésének ismerete és elemzése főként a társas és az ember-állat kapcsolatok értelmezésében kiemelt jelentőségű. A sztereotip és agresszív viselkedésformák gyakran jelezhetik a tartástechnológia hiányosságait, hibáit.

Számos olyan tartástechnológiai faktor ismert, amely az állatok viselkedésének kifejeződésére hathat, ilyenek például az állománylétszám, a pihenő- és etetőtér mérete, az istálló kialakítása (itatók, pihenőbokszok elhelyezése), az egy csoportban tartott állatok korösszetétele és még sorolhatnánk.

Amellett, hogy validált teszteket és műszereket használunk változatos kísérleti elrendezések mellett a legkülönbözőbb haszonállat fajok viselkedésének elemzésére, egy teljesen új megközelítésből is vizsgáljuk az ember-állat kölcsönhatásokat. Ez a komplex megközelítés a megküzdési stílust (viselkedési szindróma), a szorongás és a stressz mértékét együttesen veszi figyelembe az ember-állat interakciók során, különböző szokatlan vagy félelemkeltő szituációkban.

Több mint 200 szarvasmarha és 400 önkéntes részvételével sikerült megvalósítanunk egy vizsgálatot, amely során arra voltunk kíváncsiak, hogy a megküzdési stílus miként befolyásolja az állatok emberi közeledésre adott szívműködési és viselkedési reakcióit. Kísérletünket egy teszt-arénában végeztük, ahol a 20 perces teszt során az önkéntesekről többféle információt gyűjtöttünk: nyálkortizol-koncentrációk, szívritmus-változékonyság, viselkedés, állapot-szorongás (validált pszichológiai kérdőívekkel). Eredményeinket nem csak a lelkes önkéntesek, hanem a kutatói társadalom is kíváncsian várja.

Kutatómunkánk az etológia és viselkedés-élettan területén az alábbi témákra összpontosít:

• Az ember-állat kapcsolatok és a megküzdési stratégiák viselkedés-élettani vonatkozásainak vizsgálata.

• Proaktív, kevert és reaktív megküzdési módok vizsgálata félelmet keltő szituációkban szarvasmarhákban.

• A viselkedés és a szívritmus-változékonyság vizsgálata tejelő tehenekben és juhokban az ellés körüli időszakban.

• Agresszív és sztereotip viselkedésmintázatok vizsgálata csoportban tartott növendék állatokban.

• Az állománysűrűség, az istálló-kialakítás és az almozás hatása a pozitív és agresszív társas érintkezési formák előfordulására.

• A szülészeti segélynyújtás és a nehézellés hatásának vizsgálata az anyaállat-újszülött kapcsolatra szarvasmarhákban.

• Az ellés előtti elhelyezés hatásának vizsgálata az ellés előtti viselkedésre, az ellés előrejelezhetőségére és lefolyására.

• Az ivarzási és ellés körüli viselkedés és egyes élettani mutatók változásainak vizsgálata hősemleges és hőstressz időszakban húsmarhákban.

Szaporodásbiológiai kutatásokat elsősorban szarvasmarhákon végzünk, elsősorban az ikervemhesség tárgykörében, ugyanis az ikervemhesség a tejelő tehenészetekben nem kívánatos jelenség. 1-5% közötti aránya még nem okoz nagyobb gazdasági problémát, hazánkban azonban a legtöbb esetben ennél magasabb az arány. Vitatott téma jelenleg az ikervemhesség kialakulásának gyakorisága, valamint az ivarzás-szinkronizálások, a széleskörű hormonhasználat közötti összefüggések fennállása is, ezekre a kérdésekre is igyekszünk választ találni.

A nagy állatlétszámon végzett felmérés alapján úgy látjuk, hogy az iker- és egyes vemhességek között különbség kizárólag a halvaszületések mértékében áll fenn. Eddigi eredményeink megerősítik az ikervemhességek pontos előrejelzésének szükségességét, erre alkalmas vizsgálati módszert is kifejlesztettünk.

• Ikervemhességi kutatások szarvasmarhákban.

• Az üreges sárgatestek szerepe a vemhességek és ikervemhességek fennmaradásában.

• Húsmarha szaporítási technológiák kutatása.

Ebben a témakörben az állatitermékek minőségével kapcsolatos kutatási tevékenységek a meghatározók, csapatunk a tej-, a hús- és a tojásminőség, valamint az ezeket meghatározó tényezők vizsgálatát helyezte előtérbe, az alábbiak szerint:

• Az állati termékek (hús, tojás, tej, tejtermékek és méz) technológiai és fogyasztói minőségének vizsgálata, e vizsgálatok módszertani fejlesztése.

• Az állati-termék előállítás takarmányozás-élettani hatásainak vizsgálatai.

• Tojásminőség vizsgálata tenyész- és keltetőtojásoknál.

• Tojástermelési rendszerek hatékonyságának vizsgálata.